vasárnap, január 17

14.fejezet

[Alice szemszöge]

Annyira boldog vagyok, hogy láttam a látomásomban Bellát és Edwardot egymás mellet. Remélem, hogy nem is lesz olyan messze, hogy élőben is láthassam.

Már megérkeztünk ahogyan mondta Aro, a két vámpír is itt van, csak nem akarnak tovább vezetni minket. Én mennék de nem tudom hogy merre kell menni mert még nem voltam itt szerencsére.

A külvilág egyre távolabb volt és egy másik dimenzióba léptem be. Láttam magamat ahogyan összeesem és Jasper utánam kap. Rá két másodpercre éreztem hogy testem így reagál, de még mindig látomásom volt. Tudtam hogy szerelmem karjai között vagyok, viszont a látomásban a következő pillanatokban két alak jelent meg, akiket eddig még sosem láttam. A Volturi tagjai harcba szálltak velük, de hírtele őket is hírtelen érte ez a dolog így nem is tudtak nagyon védekezni. Az egyik idegen átugrotta védelmet és Bellára támadt. Visszatértem a jelenbe, de barátnőmet már nem tudtam figyelmeztetni,mert mire szólásra nyitottam ajkaimat az idegennek vélt lény leütötte. Jasper engem védett,mert én lettem volna következő áldozata csakhogy barátnőmnek nem esett semmi baja és rá akarta vetni magát, de a fekete hajú vámpír nekidobta a falnak. Láttam,hogy a Volturi tagjai a földön fekszenek. Ezt nem értettem,hiszen ők arra vannak kiképezve hogy bárkit bármikor meg tudjanak védeni.

A másik támadónk rákoncentrált barátnőmre és Bella összeesett. Majd felém és Jasper felé fordult és velünk is ugyan az történt, mint ami a többiekkel.

A fejem nagyon fájt. Sötétség volt mindenhol. Úgy éreztem magamat mintha ember lennék, pedig ez nem lehetséges és az, sem hogy a fejem fájjon. Nem szoktak ilyen problémáim lenni.

Sokáig lehettem ilyen állapotban, mert amikor magamhoz tértem egy sötét szobában voltam.

A végtagjaim zsibbadtak voltak és alig bírtam mozgatni őket. Nem láttam hogy mi volt körülöttem ameddig szemem meg nem szokta ezt a fényviszonyt.

Viszonylag egy kényelmes ágyon feküdtem és a szoba sem volt annyira ízléstelenül berendezve csak a vastag, minden fényt eltakaró függöny anyaga nem tetszett.

Pár perc biztosan eltelhetett amíg normálisan lábra tudtam állni és mozgatni tudtam a kezeimet illetve lábaimat.

Nem emlékeztem, hogy hogyan kerülhettem ide. Az utolsó emlékem is az volt hogy összeesem ami több órája lehettet.

Az ajtó kivágódott és szerelmem lépett be rajta. Odarohantam hozzá és úgy szorított mintha sosem akarnám elengedni. Az ő szorítása is erős volt de inkább védelmező. Percekig állhatunk itt, míg meg nem halottam a pár vámpír lépteinek a hangját. Fejemet a hang irányába fordítottam és vártam hogy ki lehet az. Féltem hogy ugyan azok lesznek mint akik a templom aulájában voltak.

- Csak Edward. - mondta szerelmem és lenyugtatott.

- Itt van?

Nem válaszolt, mert Edward közbevágott.

- Igen. Hol máshol lennék?

Hangja után már őt is láttam. Fekte csukja volt rajta. Szemei arany-barnán csillogtak, arca meggyötörtnek és öregebbnek tűnt, mint mikor legutóbb láttam.

Odarohantam hozzá és őt is jó erősen magamhoz szorítottam.

Sírásba törtem ki, hiszen ha találkozott volna Bellával, akkor most biztosan vele lenne és nem hagyná magára. Edward óvatosan eltolt magától. Kérdő tekintettel nézet rám.

- Alice kérlek ne csináld ezt!- mondta elkeseredetten.

- Nem! Edward, itt volt Bella is. – mondtam neki és elkezdtem levetíteni neki hogy hol találkoztunk és fontosabb részeket, majd a támadást is.

- Nem z nem lehet! Láttam az anyja és az apja gondolatait is. Kérlek ne csináld ezt velem!

- Szerinted mi történt vele hogy nem mehetett vissza hozzájuk?

Erre a mondatomra testvérem leült a földre és csak nézett maga elé. Egy gyors mozdulattal felállt, megragadta kezeimet és maga felé fordított.

- Hol van most?

- Nem tudom! Velünk jött, de megtámadtak minket és … azt hiszem hogy elrabolták.

- NEM! NEM! Ez nem lehet! – mondta magából kikelve. – Meg kell keresnünk.

- Tudom.

- Nem találtak valami nyomot? – kérdezte Jasper a Volturi tagjaitól.

- A románok tették. Velük állunk most harcba! – mondta Felix.

Erre a mondatára Edward elrohant. Nem tudom, hogy merre csak azt tudom, hogy támadt egy ötlete, mert látomása támadt, amiben láttam hogy Aroval beszél. Nem halottam hogy miről mert még egyikük sem döntötte el teljesen, de abban biztos voltam hogy Edward Bella után akar menni.


4 megjegyzés:

  1. Anyám
    Végre Edwardnak megjött az esze:)
    Erre vártam
    nagyon tetszett:)
    Várom a következő részt:)

    VálaszTörlés
  2. jajj de jóó végre Edward észhez tért várom a kövit

    VálaszTörlés
  3. Egész nap komikat írok, szal ide is betértem :D
    Edward bácsi kezd magához térni az önsanyargatásból :D Szétcincálja a románokat egyedül, ha rájuk lel xD

    Azt még nem igazán értem, hogy miért nem a Volturi katonákat ritkítják meg ahelyett, hogy az oda betérő vámpírokat kapják el..

    De ez még ködös is, mert nem igazán írtad le mit csinálnak Bellával és hova hurcolják őket, szóval ezt majd csak a későbbiekben fogom megtudni :(

    VálaszTörlés
  4. Ez nagyon jó lett, sőt eszméletlen jó!
    Már nagyon várom a folytatást! :)
    Puszi Eszti

    VálaszTörlés